Rengeteg féle mellrák létezik. A terápiát és a betegség várható kimenetelét (a prognózist) pedig alapvetően meghatározza, hogy pontosan milyen típusú melldaganattal állunk szemben.

A daganat eltávolítása, vagy a szövettani mintavétel (vastagtű, ún. “core” biopszia) után kb. 2 héttel részletes leletet kapunk, hogy pontosan milyen paraméterekkel rendelkezik a daganat. Az onkológus számára számos, nagyon fontos információt tartalmaz, amely a nemzetközi ajánlásokat is figyelembevéve egyértelműen meghatározza, hogy milyen terápiás lehetőségek jönnek szóba.

Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a leletben szereplő paraméterek magyarázatait (breastcancer.org Pathology Report Guide 2014 alapján).

 

A lelet részei:

• beteg pontos adatai
• beküldő orvos neve
• beküldő diagnózis: a feltételezett betegség, amely miatt a szövettani vizsgálat történik
• vizsgálati anyag: azt írja le, hogy honnan vették a szövettani mintát (mell, nyirokcsomó).
• anamnézis: kórtörténet
• makroszkópos leírás: az eltávolított szövetek külsejének leírása (hány darab, mekkora, milyen színű szövetdarab)
• mikroszkópos leírás: azt írják le, hogy pontosan hogyan néznek ki a daganatsejtek, hogyan viselkednek (mennyire hajlamosak osztódásra), hogyan viszonyulnak a környező szövetekhez ill. a daganat pontos méretét
• vélemény: összefoglalása a fenti részletes leletnek

 

A daganat szövettani típusai

A mellrák leggyakrabban a tejcsatornákból ill. a tejmirigyekből indul ki (“carcinoma ductalis/carcinoma lobularis”). Fontos megnézni, hogy a daganat a normál szövethatárokat átlépte-e vagy sem – ezt jelenti a daganat invazívitását. A rosszindulatú daganatban folyamatosan osztódó sejtek először a saját szövetének határait törik át (invazív daganat), majd a nyirokutakon keresztül először a környező nyirokcsomókba, utána pedig  ugyanilyen módon illetve a az ér- és idegpályákon keresztül is távoli szervekbe (leggyakrabban tüdő,máj, csont szövet) is eljuthatnak. Utóbbit áttétes (metasztatikus) mellráknak nevezzük.

Ha a daganatsejtek a kiindulási szöveten belül maradnak, akkor “non-invazív” (vagy in situ) daganatról beszélünk. Egy szöveten belül jelen lehet egyszerre is invazív és nem invazív daganat is.

DCIS=ductalis carcinoma in situ: a daganat a tejcsatornákból indul ki, és nem lépi át az ép szövet határait, azaz non-invazív.

LCIS=lobularis carcinoma in situ. A tejmirigyből kiinduló eltérés, mely során a sejtek burjánzása a tejmirigyen belül marad (nem invazív).

IDC=invazív duktális karcinóma: leggyakoribb típus, mely során a daganat a tejcsatornákból indul ki.

ILC= invazív lobuláris karcinóma: a tejmirigyekből kiinduló, de a környező ép szövetekbe is beterjedő rosszindulatú daganat.

 

“Grade” beosztás

Azt fejezi ki, hogy a daganatsejtek mennyire hasonlítanak a kiindulási szövet sejtjeire. Ez fontos a betegség prognózisa, a daganat viselkedése szempontjából, mivel ha kevésbé mutat hasonlóságot az ép szövettel, gyorsabban növekvő daganattal állunk szemben.

3 féle osztály van:

Grade I. : nagyon jól differenciált sejtek, a kiindulási szövethez nagyon hasonlítanak a daganatsejtek. Mellrák esetében a daganatsejtek az emlőszövet ép sejtjeihez hasonlíthatóak. Ilyen szövettani típusú daganatok lassabban növekednek.

Grade II. : közepesen differenciált sejtek alkotják a daganatot, azaz a kiindulási szövet (esetünkben emlőszövet) felismerhető, de jelentős eltérések láthatóak

Garde III. : nem diffeneciált a daganat, amorf, a kiindulási szövetre alig emlékeztető sejtek alkotják, melyek a daganat gyorsabb, aggresszívabb növekedését is okozzák.

 

Ki67%

A daganatsejtek osztódási gyakoriságára vonatkozó adat, mely arra utal, hogy milyen gyorsan nő, mennyire aggresszív az adott daganat.

A Ki67 egy olyan fehérje, mely osztódás előtt található meg a sejtekben. Minél több sejtben mutatható ki a daganatszöveten belül, annál több sejt osztódik éppen, azaz annál gyorsabban növekszik a daganat.

Mellrák esetén:

10% alatt : alacsony osztódási hajlandóság

10-20% :  közepes növekedés

20% felett : magas osztódási hajlandóság

 

A daganat mérete

A daganat mérete fontos adat, lényegesen befolyásolja a betegség stádium-besorolását, és így a prognózist és a kezelés módját is, de a részletes szövettani jellemzőkkel együtt értékelendő. Egy kis daganat is lehet aggresszív, hamar áttéteket okozva, illetve egy nagyobb daganat sem feltétlenül terjed gyorsan tovább.

2 cm alatti méretű daganat (nyirokcsomó áttét nélül) első stádiumnak felel meg (a daganat stádium beosztását itt nézheted meg).

 

A sebészi szélek

A daganat eltávolításakor a sebész különös figyelmet fordít arra, hogy azt teljes egészében eltávolítsa, ezért a daganat körüli ép szövettel együtt kell, hogy kimetsze a rosszindulatú szövetet. A szövettani vizsgálat pontosítja, hogy ez mennyire sikerült: a sebészi metszés széle csak ép szövetet tartalmaz-e (ez az “ép szél”), illetve, hogy az ép szél és a daganat széle között mennyi a távolság.

Ép szélű a daganat, ha a sebészi kimetszés az ép, egészséges szövetben történt, és legalább 2 mm-re látható a metszésvonal a daganat szélétől.

Nem ép szélű, ha a metszésvonalban daganatsejtek láthatóak. Ilyen esetben általában újabb műtétre van szükség.

Előfordulhat, hogy a műtét során ép széllel távolítják el a rosszindulatú szövetet, de a metszésvonal nagyon közel került a daganathoz (közelebb, mint 2 mm), ekkor is felmerülhet a műtét kiterjesztésének szükségessége.

 

Érbetörés jelenléte

Azt vizsgálják, hogy a daganatsejtek betörnek-e a környező vér- vagy nyirokerekbe, vagy megjelennek-e az idegek mentén (“peritumoralis lymphovascularis, perineurális invasio”). Ha ezek közül bármelyik jelen van, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a daganatsejtek messzebbre is eljutottak, azaz közeli vagy távoli áttétet adjanak.

 

Nyirokcsomó érintettség

Minden rosszindulatú daganat növekszik, és először a környező nyirokcsomókba terjed. Ezt hívjuk nyirokcsomó áttétnek. Mellrák esetén leggyakoribb a hónalji nyirokrégió érintettsége, de a daganat elhelyezkedésétől függően érintett lehet a kulcscsont alatti ill. feletti,  vagy a szegycsont melletti nyirokcsomók is.

A daganathoz legközelebbi, ún. őrszem (=“sentinel”) nyirokcsomót vizsgálják meg először. Ha ebben találnak daganatsejteket, akkor a régió összes nyirokcsomóját eltávolítva tudják meghatározni, hogy összesen hány darab nyirokcsomó érintett (“pozitív nyirokcsomók”). Minél magasabb ez a szám, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a daganat messzebbre továbbterjed.

A leletben pl. így szerepelhet:

Nyirokcsomó status:   Sentinel nyirokcsomók: áttétes/vizsgált   0/2

vagy:

Nyirokcsomó status: pozitív   Vizsgált: 12 db    Áttét: 1 db    Tok áttörés: nincs

 

HER2

Bizonyos gének, illetve az általuk kódolt fehérjék hatást gyakorolnak a mellráksejtek viselkedésére.  A HER2 (human epidermal growth factor 2) is egy ilyen gén, mely az azonos nevű fehérje kódolásáért felelős, és amely szerepet játszhat a mellrák kialakulásában. A HER2 fehérje a mellsejtek felszínén található receptor, amely befolyásolja a mellsejtek növekedését, osztódását. HER2 pozitív melldaganatoknál sokkal több HER2 receptorfehérje kerül a mellsejtek felszínére, mely kontrollálatlan osztódást és növekedést eredményez.

Prognózis szempontjából is van jelentősége: a HER2-pozitív daganatok (a HER2 negatív daganathoz képest) gyorsabban nőnek, gyakrabban adnak távoli áttétet és a kiújulás (recidíva) esélye is nagyobb.

A HER2 pozitív melldaganat célzott terápiája a trastuzumab („Herceptin”), mely a HER2-receptorhoz kötődve lassítja ill. állítja meg a daganat növekedését.

 

Hormonérzékenység

Az egészséges mellsejteken ösztrogénreceptorok vannak, amelyre hatva segti elő az ösztrogén a mellsejtek növekedését.

A daganatsejteken is lehetnek hormonreceptorok (ösztrogén és/vagy progeszteron), amelyek hormonok jelenlétében elősegítik a daganat növekedését. Ezt hívják hormonérzékeny daganatnak, mely lehet ösztrogén receptor és/vagy progeszteron receptor pozitív is. Ha egyik féle hormonreceptor sem található meg a daganatsejten, azt hormon-negatív daganatnak hívják.

Tripla negatív daganatnak azt nevezik, amikor sem hormonreceptor, sem HER2 receptor nem található meg a daganatsejt felszínén, azaz HER2 negatív és nem hormonérzékeny. Ez sajnos rosszabb prognózist jelent.

A hormonérzékeny daganatok jól reagálnak a hormonterápiára, mely során a cél az ösztrogén szintjének csökkentése a szervezetben, illetve a mellsejtre gyakorolt hatásának mérséklése.

A leletben így szerepelhet:

„Ösztrogén receptor poztív/negatív. Progeszteron receptor pozitív/negatív.”  vagy

„ER 0-100%  PR 0-100%”

Utóbbi esetben a szám azt mutatja, hogy a daganatsejtek hány százaléka rendelkezik ösztrogén (ER) vagy progeszteron (PR) receptorral (azaz 100 vizsgált daganatsejt közül hány darabon van ösztrogén/progeszteron receptor).

Az alacsony hormonreceptor jelenléttel bíró daganat (amit esetleg hormonreceptor negatívnak értékelnek) is reagálhat jól a hormonterápiára, ezért érdemes a pontos százalékot megnézni.

 

Kérdésed van? Keress bennünket a Fórumban!