Miért van a mell önvizsgálatára szükség?

Az önvizsgálat célja, hogy rendszeresen elvégezve megismerd a tested és a lehető legkorábban vedd észre a szokatlan, gyanús eltéréseket.

Mikor végezzük?

20 éves kor felett, havonta egy alkalommal a menstruáció után pár nappal, amikor a legkevésbé érzékeny a mell tapintása. Menopauza után is havonta egy alkalommal, érdemes egy fix napot kiválasztani, például a minden hónap elseje. Sokaknak könnyebbséget jelent zuhanyozás közben végezni.

Hogyan végezzük?

Az önvizsgálat két részből áll: megtekintés és megtapintás.

Először állj szemben a tükörrel és figyeld meg a melleidet leengedett karok mellett és felemelt karokkal is.

Mire figyelj a megtekintés során?

• van-e különbség a melleid kontúrjában, alakjában?
• van-e nagyságbeli eltérés? (a két oldal közti nagyságbeli eltérés normális lehet, nagyon fontos azonban a változást észrevenni!)
• a mellbimbók azonos szinten vannak-e? (a daganat növekedése, összekapaszkodása az ép szövettel vongálhatja a mellbimbót)
• a mellbimbó befordult-e? (10-15%-ban normálisan is előfordul, a változásra kell figyelni)
• van-e kitüremkedés/kiboltosulás vagy bemélyedés, betüremkedés a mell felszínén?
• van-e a bőrön bármilyen eltérés: vénatágulat, bőrpír, hámló bőrelváltozás, apró pontszerű behúzódások (ún. narancshéj tünet), nem múló seb?

A mellek áttapintásához az egyik kezedet emeld a tarkódhoz, a másik kéz 3 középső ujjával apró, körkörös mozdulatokkal tapintsd át a melledet, úgy, mintha masszíroznád. Azért kell 3 ujjal és az ujjbegyekkel végezni, mert így sokkal érzékenyebben vesszük észre a legkisebb eltérést is. Pontról pontra haladj, hogy egy kis terület se maradhasson ki. Javasoljuk, hogy függőleges vonalak mentén haladj (mintegy „szkennelve” a melleket, a mellkast), így a legnagyobb annak a valószínűsége, hogy semmit nem hagysz ki a vizsgálat során, de végezheted spirálisan illetve körcikkek szerint is.

Nem elég a mellek tapintása, hiszen előfordulhat, hogy a mellrák első jele egy helyi áttét, egy megnagyobbodott nyirokcsomó. A mellrákok többsége a mell ún. felső-külső negyedében, a hónaljhoz közel helyezkedik el, ezért a helyi nyirokcsomó áttét is leggyakrabban a hónaljárokban fordul elő – azaz  hónaljárok áttapintása része kell, hogy legyen a mellek önvizsgálatának. E mellett ritkán a szegycsont melletti, a kulcscsont alatti, feletti nyirokcsomók érintettek, ezért tulajdonképpen az egész mellkast érdemes átvizsgálni, áttapintani.

A tapintást álló és fekvő helyzetben is el kell végezni. Lefekve érdemes egy kispárnát a lapocka alá tenni, mivel így jobban előemelkedik a mell, könnyebb észrevenni az esetleges eltéréseket.

A tapintás része az is, hogy megnézzük jön-e a mellbimbóból váladék (két ujjal préseljük meg).

Mire figyelj a tapintás során?

• kis, fájdalmatlan csomó, amely a ciklus során nem kisebbedik, hanem inkább lassan, de növekszik
• jön-e váladék a mellbimbóból? (véres-savós mindenképpen gyanús, de lehet zöldes, sárgás, vagy tejszerű is, amely inkább jóindulatú eltérést jelez)

A rosszindulatú daganatra az jellemző, hogy általában lassan, de folyamatosan növekszik. Kizárt, hogy rosszindulatú a daganat, ha egyszercsak eltűnik, már nem tapintható, vagy a melled másik részén „találod meg”. A mellrák általában fájdalmatlan kis csomó formájában jelentkezik, de elhelyezkedéstől, mérettől függően nem múló fájdalmat is okozhat. Utóbbi az esetek akár 10%-át teheti ki, tehát nem igaz az a mondás, hogy a „rák nem fáj”!

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Bármikor, amikor a fenti tünetek valamelyikét észleled! Bármikor, amikor gyanú ébred benned, hogy nem odaillő eltérést észleltél. Bármikor, amikor elbizonytalanodsz! Az orvos feladata, hogy megvizsgáljon, ha kell elküldjön további vizsgálatokra. A háziorvosod vagy a nőgyógyászod tud ebben segíteni.

Maradt még kérdésed? Fordulj hozzánk bizalommal! Keress minket a Fórumon!