Tudástár Diagnózis

Mellek önvizsgálata

A mellek önvizsgálatát 20 éves kor felett havonta ajánlott elvégezni. Menstruáció után kb 7 nappal a mellek könnyebben tapinthatóak át, kevésbé érzékenyek. Az önvizsgálat célja, hogy megismerjük a melleinket, és hamar észrevegyük, ha van valami változás.

 

Az önvizsgálat javasolt menete két részből áll: megtekintésből és megtapintásból.

 

Először álljunk a tükör elé és fejünk fölé emelt illetve leengedett karokkal is figyeljük meg a melleinket:

  • Van-e méretbeli eltérés? A legtöbb nőnek van egy kis különbség a két melle között, ez normális. Ha a korábbihoz képest úgy látod, hogy nagyobb, vagy duzzadtabb lett valahol, ez kórjelző lehet.
  • Van-e kontúregyenetlenség? Egy kis behorpadás, esetleg kiboltosulás az, amire oda kell figyelni.
  • Egyforma magasságban állnak-e a mellbimbók? Ha az egyik mellben daganat növekszik, torzítja a normál mellszövet állományt, ezért a mellbimbó elhelyezkedése is változhat.
  • Van-e bármilyen eltérés a mellek bőrén? Kipirosodás, vénatágulat, esetleg egy nem múló seb, pontszerű behózódások (“narancshéj-tünet”) esetén szükséges orvoshoz fordulni.
  • Befelé fordult-e a mellbimbó? Egészségesekben is kb 10 %-ban fordul elő befelé forduló mellbimbó, mely természetesen nem kórjelző. Azonban, ha korábban nem így volt, egy bimbóközelben növekvő daganat az ép mellszövet vongálásával befordíthatja, sürgősen mutassuk meg orvosnak!

how_to_do_a_breast_self_exam

Következik a mellek tapintása. Egyik kezünket tarkóra tesszük, majd másik kezünk 3 középső ujjait összetéve, az ujjbegyeket használva apró körkörös mozdulatokkal vizsgáljuk át a mellet. Nem váletlenül kérjük a három középső ujjbegy használatát – az ujjbegyeink ugyanis nagyon érzékenyek, a tapintási felszín így elég nagy és érzékeny lesz ahhoz, hogy kis eltérést is észre tudjunk venni. 

Szisztematikusan, párhuzamos vonalak mentén haladjunk, hogy egy kis területet se mulasszunk el megvizsgálni 8a szkenner mozgásához szoktuk hasonlítani). Ezt a műveletet álló és fekvő helyzetben is, mind a két oldalon elvégezzük. Fekvéskor célszerű egy párnát tenni a lapocka lá, mely segíti a mellkast kiemelni, ezzel is segítve a tapintás hatékonyságát.

 

Fontos, hogy a mellekhez tartozó nyirokrégiókat is át kell vizsgálni. A legfontosabb a hónaljárok alapos betapintása (elülső, oldalsó és hátsó fala és a legnehezebb a hónaljárok alapjának áttapintása). Meg kell nézni a kulcscsont feletti és alatti, valamint a szegycsont meletti területeket is.

 

Végül a mellbimbó préselésével győződjünk meg róla, hogy ürül-e esetleg valamilyen váladék. Ha igen, orvosnak kell megmutatni. A savós vagy véres váladék utalhat rosszindulatú daganatra. Tejszerű váladék gyakrabban ürül, ez más, jóindulatú betegségnek a jele lehet, szintén érdemes orvoshoz fordulni.

 

A daganat leggyakrabban egy fájdalmatlan csomó formájában észlelhető. Szokták azt is mondani, hogy a “rák nem fáj”. Ez az esetek döntő többségében igaz, de nem mindig! Rikán (az esetek 5-10 %-ában) a daganat elhelyezkedése vagy nagysága folytán fájdalmat okoz.

Amennyiben gyanús csomót vagy bőrtünetet észlel, haladéktalanul forduljon szakemberhez!

Fontos: az önvizsgálat nem helyettesíti az orvosi manuális és képalkotó vizsgálatokat, járjatok szűrésre!

Ne aggódj, a kitapintott csomók nagy többsége jóndulatú, és a korai stádiumban felfedezett mellrák jól gyógyítható!
Kérdés esetén hozzánk is fordulhatsz, akár név nélkül is kérdezhetsz tőlünk, a fórumon vagy szakértőnktől.  

 

 

Legfissebb tudástár cikkek
Tudástár