Kedves Andibandi!
Szerintem is jobb az őszinteség… de persze nem fűnek fának. Amúgy amikor belecsöppentem” ebbe” :huh: a környezetemben kiderült, hogy milyen sokan vagyunk. Én eléggé megnyugtatónak találtam, hogy ő is, ő is és jééé még ő is átment ezen, itt van, él és virul, jókedvű, abszolút teljes életet él. Szar dolog ez, de mi kijövünk belőle. Én egy próbának fogtam fel, valamilyen tanításfélének. Most úgy érzem egész jól vizsgáztam, bár azért még nincs vége. Még azt is megkockáztatom, hogy boldogabb vagyok mint előtte. Megcsapott valaminek a szele, és még jobban tudom értékelni a jó és szép dolgokat, pedig előtte is eléggé pozitív voltam.
Ja és örülj,a gyorsaságnak, hiszen jobb túl lenni rajta 
