Hali Lányok!
Első nap parókában. Egy valaki kérdezte meg, hogy mi ez a pulikutya a fejemen. Ez egy férfi kolléga volt !!!!!! 
. Az összes kolléganő halálra dícsérte az új frizurát. Hát, ki érti ezt?
Azért az jó lenne, ha a szempilla, szemöldök kitartana. Az már azért túl sok lenne a jóból, ha azok is eltűnnének :sick:
Szerdán már jön a 2. kemó. Igaziból már várom, mert akkor elmondhatom, hogy túl vagyok a másodikon. Sosem szerettem volna ennyire siettetni az idő múlását.
Szmályli, én minden orvosos megbeszélésre, onkoteamra és hasonlókra cipeltem magammal a páromat. Pont azért, amit írtál. Egyszerűen amikor mondtak valamit, nem tudtam megjegyezni vagy nem tudtam reagálni az elhangzottakra. Folyamatosan gyengeelméjűnek éreztem magam. Egyszerűen valszeg bestresszeltem attól, hogy miről beszélnek velem, hogy ez az egész rólam szól. A párom viszont mindent megjegyzett és ráadásul okosakat kérdezett, amiket én is megkérdeztem volna. Szóval jó volt így. Az első kemóra viszont már készültem. Arra a beszélgetésre rengeteg kérdést összeírtam a dokinak és szerencsére a válaszokra is emlékszem . De a biztonság kedvéért a külső memóriám is ott volt (a párom személyében ).
