Sziasztok,
bocsánat, hogy nem jelentkeztem. Sok a meló, minden este úgy esem az ágyba félájultan. De így legalább nem volt időm a hajamon sem szomorkodni. Hullik-hullik, de mivel rengeteg van belőle, így észre sem vehető. Még nem vágattam le. Igyekszem jövő hét szerdáig valahogy kitartani vele. Akkor megyek a 2. kemo-ra. Itt nem dolgozom majd pár napig, így ekkorra próbálom majd időzíteni a haj nélküli életkezdést. Könnyebb lenne otthon megszokni, mint azonnal bemenni parókában, úgy hogy nem tudom hogyan kellene viselni. Szóval bízom benne, hogy talán kitart még addig. Ha nem, hát akkor sem lesz baj. Majd csak lesz valahogy. Igyekszem optimistán felfogni (de persze ez nem igaz, sokat pityogok, ha csak eszembe jut, hogy nem lesz hajam). Remélem Ti jól vagytok.
Szmályli, minden rendben lesz holnap. Megbeszélitek a dokival a műtétet, megnyugodva elköltöd utána a család összes vagyonát az Ikeában, majd boldogan mész haza egy szép hosszú nap után 
.
