Szmályli, már ma van, én gondolok rád 
és nyugi, szépen lassan az élet visszatér a normál rendbe, és újra kisebb dolgok is fontosak lesznek, és észre sem veszed a kontrollokat!
Zsuzsi, még mindig nem tértem magamhoz a döbbenetből… nagyon példamutató, amit, ahogyan teszel! egyébként én a műtétem előtt ezt kértem, hogy menjünk el síelni egy hétvégére kettesben. maradandó élmény volt. ráadásul a sífelvonón hívott a doki, hogy van korábbi időpont. annyira boldog voltam, hogy vigyorogtam egész nap… aztán meg be is tijtam azzal a lendülettel, hogy akkor már csak pár napig vagyok így, ahogy vagyok…. de örültem, hogy végre elkezdődik
és persze mindig eszembe jut… hoppá, most, hogy elméláztam, pont 4 éve volt az első műtétem… és milyen jól vagyok! és szép meg minden :DDD de leginkább egészséges!!!! hajrá csajok!!!
