Szia Pulisz !
Nem biztos, hogy a SOTE-n is így mennek a dolgok. Ez szervezés kérdése talán ott több energiát fordítanak erre.
Először majd szét robbantam olyan ideges voltam. Azt gondoltam mekkora szemétség amit ezzel a sok beteggel csinálnak. Aztán belenyugodtam, rákészültem, hogy ez van ha ideges vagyok ha nyugodt, változtatni úgy sem tudok rajta. A végén már az orvosokat sajnáltam, embertelen tempóban kell dolgozniuk iszonyú felelősséggel mert itt aztán tényleg életek vannak a kezükben. Persze mindenkinek a saját baja a legnagyobb, de azért borzasztó dolgokat láttam,ezért gondoltam azt: Úristen de jó, hogy velem nem ez történik 
Meglátod, hogy belejössz majd te is, megjön a türelem mert nincs más választásunk. Most egy kicsit le kell magad lassítani, ez a feladat, de nyugi pöröghetsz majd még eleget ha túl leszel rajta 
