Rosszindulatú daganatok kezelése során a kemoterápia alatti étkezés veti fel a legtöbb kérdést. A kemoterápia ugyanis jelentős hatással bír az egész szervezet anyagcserefolyamataira.

Legfontosabb a fehérje-anyagcserére odafigyelni. A szervezet kevesebb fehérjét tud előállítani, a fehérjék lebomlása viszont fokozódik. A kemoterápia akár napi 30 gramm fehérjevesztést is eredményezhet! Csökken a vázizomzat tömege és a máj által termelt fehérjék mennyisége is – utóbbiak a véralvadásban, immunitásban, és egyéb a szerevezet számára alapvető fontosságú folyamatokban vesznek részt. Tehát, nem csak a testsúly csökken, hanem olyan folyamatok is megindulnak, melyek pl. az immunrendszer működészavarát is előidézik.

Mi az egyik oka annak, hogy bár a daganatos beteg testtömege egyre csökken, gyakorlatilag nincs étvágyuk?

A zsíranyagcserére a csökkent zsírképződés (lipogenezis) és a fokozott zsírbomlás (lipolízis), azaz a zsírraktárak kiürülése jellemző. Fontos megemlíteni a leptin szerepét is. A leptin egy fehérje, amelynek szintézise élettani körülmények között a zsírraktárak telítődésével fokozódik, s ez gátolja a a táplálékfelvételért felelős (hipotalamuszbeli) központ működését, míg a zsírraktárak kiürülésével a leptin szintje csökken, ez serkenti a táplálékfelvételt.

Daganat okozta súlyos súlyvesztés esetén  apadnak ugyan a zsírraktárak, ám a leptin plazmaszintje magas marad, s ez a hipotalamusz révén gátolja a táplálékfelvételt.

A szénhidrát-anyagcserét a máj és a vázizom cukorraktárainak kiürülése, a fokozott cukorbomlás jellemzi. A rosszindulatú daganatsejtek anyagcseréje gyors, a növekedéshez, osztódáshoz sok energiára van szükségük, mely fokozott cukorigényt eredményez. A cukrot a szervezet először a cukorraktárakból pótolja, majd a fehérjék lebomlásából származó aminosavakat használja fel cukorszintézishez.

Az étrendi kezelés céljai

1. Testsúlycsökkenés megakadályozása.
2. Megfelelő  tápláltsági állapot elérése és megtartása.
3. Alkalmazkodás a táplálkozási ill. emésztési nehézségekhez.

Az alkalmazott diéta feladata

• Megkímélje a szervezetet minden felesleges emésztőrendszeri és méregtelenítési többletmunkától.
  Az ételek jellemzői a következők legyenek: teljes értékű, természetes, finomítatlan, évszaknak megfelelő, otthon készített.
• Elősegítse a felhalmozódott – az immunrendszert és az anyagcserét terhelő – salakanyagok kiürítését.
  E tekintetben nagy szerepe van a megfelelő rostfelvételnek. Az étkezési rostok magukhoz kötik, eképp a hámsejtektől távol tartják az epesavakat, nehézfémeket, szteroidokat és más mérgező vagy rákkeltő anyagokat, s gyorsítják a kiürülésüket is. A teljes értékű táplálkozás során elfogyasztott vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek és enzimek optimalizálják a szervezet ellenállóképességét.

 

A legfontosabb tanácsok – ha csak kevés időd van, ezt olvasd el!

1. Kerüld a túl bőséges étkezéseket, inkább többször, de keveset egyél, hogy ne terheld túl a gyomrod!
2. Az étkezés előtt és után egy órával csak lassan, kortyonként igyál folyadékot.
3. Rágd meg alaposan az ételt, mert így könnyebb az emésztés.
4. Reggel hányingered lehet, ilyenkor száraz ételt egyél (keksz, pirítós, gabonapehely).
5. Tiszta vizet igyál, illetve nem édesített gyümölcslevet, teát. Szénsavas üdítőből maximum 1-2 decilitert.
6. Mértékkel fogyaszd a koffeintartalmú italokat, az alkoholt lehetőleg kerüld.
7. Étkezés után lehetőleg ne feküdj, karosszékben, fotelben pihenj kb. 2 órát.
8. Ne viselj szoros öltözéket.
9. Amikor hányingert érzel, lélegezz lassan, mélyeket!
10. Ha a kemoterápia alatt rendszeresen van hányingered, akkor a kezelések előtt néhány órával már ne egyél semmit!

 

Hogyan hat a daganatellenes kezelés a táplálkozásra?
A rosszindulatú daganatsejtek nagyon gyorsan osztódnak, növekednek – ezt használják ki a daganatellenes terápia során: sejtosztódást gátló szereket alkalmaznak. A szervezetben azonban léteznek gyorsan osztódó egészséges sejtek is, melyek gyakran károsodnak a kezelések során, és így a kezelések kellemetlen mellékhatásait okozzák. A hajtüszők, a gyomor-bélrendszer sejtjeinek pusztulása okozza pl. a hajhullást illetve a gyakori hányingert és más emésztőrendszeri problémákat.

Sugárkezelés

A sugárkezelés is károsítja, pusztítja az egészséges sejteket . Esetleges mellékhatások a fej, nyak és mellkas területét érintően: szájszárazság, szájnyálkahártya-gyulladás, nyelési nehézség, ízérzékelés megváltozása és fogászati problémák. A gyomor és a medence területének sugárkezelése esetén: hányinger, hányás, hasmenés és puffadás.

Kemoterápia

A kemoterápia szintén károsíthatja az egészséges sejteket (pl. az emésztőrendszerben), s csökkenti az étvágyat. Esetleges mellékhatások: szájnyálkahártya- vagy torokfekély, ízérzékelés megváltozása, étvágytalanság, fogyás vagy hízás, hányinger, hányás, hasmenés és székrekedés.

 

Tanácsok száj- és torokpanaszok esetén

A lágy, pépes ételek – krémek, pudingok, turmixok, mártások, sodók és krémlevesek – előnyösek. Kerülje a a fűszeres, csípős, alkoholos és túl forró ételeket. Használjon nagy átmérőjű szívószálat, s minél gyakrabban szopogasson jégdarabkákat. Erre a célra alkalmasak a jégkockatartóban lefagyasztott, ízesített tápszerek is. Ilyenkor a beteg nemcsak a fájdalmát csillapítja, hanem közben táplálkozik is.Evés közben a fej előre-hátra hajtása enyhít a fájdalmon. Rendelkezésre állnak érzéstelenítő cukorkák vagy spray-k, amelyekkel az étkezés idejére megszüntethető a fájdalom.

 

Tanácsok az íz- és szagérzékelés változásának esetén

Az étel legyen mindig vonzó küllemű és illatú. Ha a vörös hús illata vagy íze nem szimpatikus, fogyasszon helyette szárnyast, tojást, tejterméket vagy halat. A hús íze fűszerekkel, mártásokkal, pácolással, öntetekkel vagy szószokkal javítható. Kerülendők az erőteljes ízű fűszerek (pl. oregánó, rozmaring, bazsalikom). A zöldségeket szalonnával, sonkával vagy hagymával ízesíthetjük. Ha a készülő étel illatát zavarónak találja a beteg, akkor mindig fedő alatt főzzön, s használjon szagelszívót. Műanyag evőeszközökkel elkerülhető a fémes ízérzet.
Tanácsok hányinger esetén

Nagyon fontos a hányinger kezelése, mert ettől való félelmében a beteg egyre kevesebb táplálékot vesz magához, következésképpen nem jut elég tápanyag a szervezetébe.

• Egyél könnyű ételeket, például pirítóst, kekszeket, ropit, joghurtot, zabkását, babapépeket, főtt burgonyát, párolt rizst, sütőben vagy roston sült csirkét (bőr nélkül), puha gyümölcsöket, befőtteket, jégkását vagy jégdarabkákat.
• Kerüld azokat az ételeket amelyek zsírosak, olajosak vagy zsírban sültek, nagyon édesek, erőteljesen fűszeresek, csípősek, intenzív illatúak. Többször egyél keveset és lassan.
• Kezdj el enni, mielőtt megéhezel, mert az éhség fokozza a hányingert.
• Étkezés közben keveset igyál, mert az innivaló a telítettség, a puffadás érzetét kelti. Fogyaszd az ételeket szobahőmérsékleten vagy hidegen, mert a forró étel erősíti a hányingert.
• Ne egyél fülledt, büdös, vagy konyhai illatokkal túltelített helyiségben.
• Ha reggel hányingered van, akkor felkelés előtt egyél pirítóst vagy kekszet.
• Az étkezés után pihenj ülő helyzetben kb. egy órát.
• A sugárkezelés vagy a kemoterápia alatt bőségesen fogyassz folyadékot.
• Egész nap viselj könnyű, laza ruházatot.

 

Tanácsok hasmenés esetén

Tulajdonképpen ugyanazokra kell odafigyelni, mint „más” hasmenés esetén, nevezetesen a folyadék-, só- és káliumpótlásra (előnyösek a zöldségek és a gyümölcsök). Étkezz gyakran, de egyszerre keveset. Kerüld a túl hideg és a túl forró ételeket, s légy óvatos a tejcukorral (egyéni tolerancia).

Javasolt ételek: joghurt, túró, rizs, burgonya, kefir, másnapos kenyér, sovány húsok, gyümölcsök és főtt zöldségek.

 

Tanácsok székrekedés esetén

Egyes daganatellenes illetve a mellékhatás csökkentésére használt pl. hányáscsillapító szerek), a kevés rost- vagy folyadékfelvétel, valamint a hosszas ágyban fekvés székrekedést okozhat. Igyál naponta három liter folyadékot! Ki kell kérni az orvos tanácsát arra vonatkozóan, hogy milyen típusú étkezési rostokat fogyaszthat, mert bizonyos állapotokban nem javasolt a sok növényi rost.

A jobb étvágy érdekében próbálj meg előre tervezni. Gyűjtsd össze a gyorsan elkészíthető ételek és fehérjetartalmú italok receptjeit és alapanyagait. A kedvenc ételekből érdemes egy-egy adagot lefagyasztani, hogy amikor megkívánja őket, ne akkor kelljen a hozzájuk valókat beszerezni, hanem rögtön meg tudd enni őket. Reggel jobb az étvágy, ezért akkor többet lehet enni. Ügyelj arra, hogy ne feküdj le üres gyomorral. Mindig legyen valamilyen rágcsálnivaló kéznél (keksz, mazsola, tápszer stb.).

 

Alultápláltság esetén

Energia és fehérjegazdag érend javasolt. A nyersanyagokat és a konyhatechnológiai szempontokat is ennek megfelelően kell kiválasztani, pl. dúsítani olajjal a főzeléket, gyakori kis étkezéseket beiktatni.

Tápszerek használata is indokolt lehet például a követekző esetekben:

Öt napnál hosszabb ideje elégtelen táplálékfelvétel esetén, ha négy héten belül szándékos fogyókúra nélkül 10%-ot meghaladó a fogyás, ha a test-tömeg-index kisebb 20 kg/m2-nél (testtömeg-index, azaz body-mass index, BMI: testsúly osztva a méterben kifejezett testmagasság négyzetével). A klinikai tápszerek (laktózmentes, salakanyagmentes, peptidek, MCT) fedezik a megnövekedett tápanyagigényeket, s emésztési és felszívódási zavarok esetén is adhatók.

 

Az összefoglalót Rőczei Anna írta, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház dietetikusa.
Ha kérdésed, problémád van, fordulhatsz hozzánk a Fórumban, és mindenképp tájékoztasd kezelőorvosodat is!

 

A dietetikus szakértőnk, Rőczei Anna alábbi őszinte írásait is ajánljuk figyelmedbe, melyből egyértelműen kitűnik elhivatottsága, szerénysége, hivatása iránt érzett alázata. Hiteles és megbízható, és szívesen válaszol a kérdéseitekre!

 

 

Kedves Olvasó, megkérdezhetem, hogy mit örökölt, mekkora a vagyona?

 

Ön hogyan válaszolna erre a kérdésre?  Egyesek felháborodnának a tolakodásomon. Mások a kincseikre gondolnának. Talán ékszerekre, ingatlanra. Szinte mindenhonnan halljuk, de még mindig nem elég fontos az egészségünk megtartása. Remélem, Ön azok közé tartozik, akik egészségtudatosan élnek, és nem volt hiábavaló az egészségügyi szakemberek évtizedek óta tartó áldozatos munkája.

 

Ki mit tart értékesnek, arra vigyáz. Az egyén szerepének hangsúlyozása fontos. Hiszen felelősséggel tartozunk a környezetünkért, a családunkért. Nehéz belátni, fel kell vállalni a felelősséget a saját egészségi állapotunkért is. A tanácsadások során gyakorta kiderül, hogy sok éve jelezte már  a hibát a szervezet. Nem figyeltek fel rá, vagy nem is ismerték fel a jeleket hogy már valamelyik betegség előszobájában toporognak. A betegek többsége már a kórházba kerülés előtt is rendszeresen szed gyógyszereket. Jelzés lehet például a magas vérnyomás, vagy a kóros vérzsírszintek. Ilyenkor mindig az autóval kapcsolatos hasonlatok jutnak eszembe. Hiszen kötelező két évente a műszaki vizsga, megfelelő állapot kell a működtetéséhez. Kijelzi a műszerfal, amikor eljött az olajcsere ideje, mert megtette már a gép  az utat, amit kiszabott neki a gyártó.

 

Nehéz dolgunk van, amikor a megszokott környezetéből kirángatott, kiszolgáltatott beteget kell felvilágosítani. Hirtelen megváltozik a fontossági sor. Vagyonukká válik a családjuk jelenléte, és egy apró mosoly is. Örökségükről, örökölhető tényezőkről, családjukról faggatózunk, de nem képnézegetés közben, hanem szigorúan a betegségek kapcsán. Szigorú a környezet, szigorúak a szabályok. Rádöbbenti az embert arra, hogy volt lehetőség. Mélyen legbelül mindenki tudja, mik a rossz szokásai. Az igazi felismerés, a tenni akarás bármikor jön segíti az állapotromlás megakadályozását, a lehető legjobb állapot elérését és fenntartását.

 

Sokféle ember sokféleképpen viselkedik, amikor beteg. Amilyen a betegségtudat, úgy alakul például a kórházi tartózkodás is. Buzdítom őket, hogy legyenek aktívak, használják ki az időt, gondolják át az életüket, kérjenek bátran segítséget, kérdezzenek. Nehéz ledönteni a falakat. Az elhízást sokan még mindig csak esztétikai problémának tartják, ezáltal amikor az ideális testsúly megőrzésének fontosságáról beszélek, félreértenek, szoronganak. Nem tehetem, hogy megynyugtatom a beteget, hogy jól áll neki a harminc kilós többlet, ha tudom, hogy segíthetek mielőtt a szervei felmondják miatta a szolgálatot.

 

A kórházi dietetikus nem az ideális kinézetre való törekvést reklámozza álruhában, és nem árul csodaszereket. Megfelelő felvilágosítás nélkül ilyen helyzetben érthető az ellenállás, a  kezdeti bizalmatlanság és félelem.

 

Jó példa a cukorbetegség is, ami nem okoz nagyobb fennakadást, legtöbbször a jogosítvány meghosszabításnál derül ki és felír rá az orvos egy szem gyógyszert. A háziorvos nyugodt szívvel engedi el a beteget, mert számít rá, hogy önállóan, a modern kor eszközeivel felvértezve, felkeres többek között egy  táplálkozásban jártas szakembert. Az első ijedség megadja a lendületet. Aki tíz, tizenöt éve cukorbeteg, annak biztosan porosodik a polcán egy könyv, újságcikkek és néhány brossúra. Ahogy a könyvet lepi el a por a polcon, úgy kopik a fejekben lévő ismeret is idővel, ha nem használják.

 

Lehet külső tényezőket, öröklött hajlamot, rosszul felírt gyógyszereket hibáztatni, elmerülni az önsajnálatban, elfogadni a család aggódását és kényeztetését. Több munkát, kitartást igényel az aktív részvétel, az információgyűjtés, a megoldáskeresés, de megéri.

 

Szeretnénk, de sajnos nem lehet testünket, mint az autót szervízeltetni. Ez a finom működésű gépezet  nem állítható vissza az eredeti állapotba, újra sem lehet kicseréltetni az összes túlhajszolt alkatrészt. A legfontosabb különbség pedig, hogy bármennyi pénzünk van, mindenki csak egy testet kap üzemeltetésre egész életére.

 

 

A daganatos betegségek és a táplálkozás kapcsolatai

 

Számos étkezéssel kapcsolatos terület jutott eszembe, ahol felhívják figyelmünket a rákmegelőző életvitel fontosságára, segítenek eligazodni a már kialakult betegséggel élőknek.

Sokrétű feladatot  ad az egészségmegőrzés területén dolgozó tanácsadóknak  és a onkológiai betegek dietetikai ellátásában jártas szakembereknek egyaránt. Magába foglalja a betegség megelőzése mellett, a kezelés alatt álló és a kórházban fekvő beteg étkeztetését, valamint az otthonában új táplálkozási szokásokat kialakító daganatos beteg segítését egyaránt.

Mindig izgalmas dolog a szakmám azon területein folyó munkába bekukkantani, amivel a fekvőbeteg-ellátásban, a kardiológiai-, belgyógyászati osztályon ritkábban találkozom.

Hasonlóan a  kórházban fekvő infarktuson átesett betegekhez, egyeseknek a betegségük és a kezelés során a táplálkozáshoz való viszonyuk megváltozik. Legtöbbször tudják,  hogyan kellene egészségesen étkezni. Nem előszőr hívják fel a figyelmüket arra, hogy például az elhízás számos betegség kialakulásához vezet, de ismeretük gyakran hiányos, gyakorlatban nem használható.

Van, aki ragaszkodik a hosszú évek alatt kialakult szokásaihoz, van, aki tudatosan odafigyel a táplálkozásra, és van, aki alternatív táplálkozással (böjtök, léböjtkúrák, táplálékkiegészítők, stb) próbálja kiegészíteni a kezelést.

Hangsúlyozom, hogy az étrendi kezelés célja, hogy támogassa az orvosok munkáját, a kezelések okozta mellékhatásokat enyhítse és a megfelelő tápláltsági állapot elérésében és megtartásáben segítsen.

 

és végül a megható „Előszó”…

“Törékeny, bájos fiatal nő, mindig ámulatba ejtő szerénységgel, szakmája iránti alázattal.”*
A megszokott munkámat végeztem éppen, amikor Andrea  hirtelen megállította a mókuskerekemet és feltette a kérdést: van-e kedvem  egy éppen alakuló oldalra táplálkozásról írni, bármit. Nagyon meglepődtem. Tíz éve nem írtam le semmit szabályok, kötöttségek nélkül. A szürke kórházi munka szigorúan szabályozott, egyhangú, de ami nekem a legfontosabb,  biztonságos. A Doktornő lelkesedése lendületet adott. Ebben az esetben nem kötelességtudatból, alárendelt közmunkásként  mondtam igent.

“Átfogó, empatikus, egymás támogatását szolgáló oldal megvalósítása, mennyire hiánypótló lenne..”

Annak ellenére igent mondtam, hogy ezer indokot felsorakoztattam, miért nem én vagyok a megfelelő ember.  Legyűrtem a visszahúzó önbizalomhiányt, a rákhoz kapcsolódó torokszorító érzéseimet. A segítségnyújtás a hivatásom.

“A mellrák gyökerestől megváltoztatta az életemet!”
Zavarba ejtő pillanat volt. Mintha premier napján az ünnepelt színész a kellékestől kérne autogramot. A munkásságáról, sikereiről tudok, mint mindenki, hiszen nyíltan felvállalta a történetét. Tömegek előtt beszél olyan dologról ami sok családban nyomasztó téma. Nem ismer, nem tudhatta, hogy, a mellrák elleni küzdelemben részt vettem egy vesztes csatában. Nekem is gyökerestől megváltozott az életem. Ahogy az igazi háborúban is, a küzdelem, a vereség lesúlytó és egész életre nyomot hagy a lelkünben. Andrea lelkesedése, kitartása magával ragadó,  hétköznapjaiban is sugározza optimizmusát. Igazi  példamutató munkájában, életvitelével, viselkedésével, valójában szolgálja a betegellátást. Nem a szakmai tudásomban kételkedtem, hanem a hitelességemben. Természetes, hogy a cukorbeteg a diabetológusát keresi fel a mért vércukorértékeivel és nem a gégészhez kopog be. A dietetikus ugyanúgy szakosodik a munkája során, ahogyan az orvosok. A főiskola után széles területről választhat hivatást. Dolgozhat például  gyerekekkel, vagy különböző betegségekre specializálódott kórházi osztályokon, rehabilitációban, járóbeteg szakrendelésben stb. Ha egy orvos konzultációra hív egy másik területen dolgozó szakorvost, azt teljesen természetesnek vesszük. Tudom, hogy meghatározóbb az elméleti tudásnál  a gyakorlati tapasztalat. Előnyömre szolgálnak viszont azok az évek, melyeket orvosok és a betegek között töltöttem a frontvonalban.

*http://www.egeszsegtukor.hu/

Rőczei Anna, dietetikus