Rizikócsökkentés

D-vitaminról és az ösztrogén szerepéről

Egyre többet olvashatunk arról, hogy az emlőrák kialakulásában milyen fontos szerepe van a D- vitamin hiányának.

Arról azonban, hogy mekkora az a mennyiség, amelyre a szervezetünknek szüksége van ahhoz, hogy a mellrák elleni harcban segítse az immunrendszert, már nem olyan egyértelmű az információk hada. Arról is fontos beszélni, hogy a D – vitamin hiány milyen változásokat indíthat be a szervezetünkben.

Általában a D-vitaminokról :

A  zsírban oldódó vitaminok csoportjába tartoznak a D – vitaminok.

A D – vitaminok / D1 és D2/ a szervezetünkbe táplálék útján jutnak be. Ilyen táplálékok például:

– a… Tovább

Változtatható rizikófaktorok

Az alább felsoroltak a legfontosabbak a rizikófaktorok közül. Ismernünk kell, és folyamatosan tenni érte, hogy ezeket elkerüljük, csökkentsük. Sőt, hogy a családunk, a barátaink is figyeljenek ezekre oda.

  1. Túlsúly. A 25 kg/m2 feletti testtömeg-indexszel határozzák meg objektíven (testsúly osztva a méterben kifejezett testmagasság négyzetével). A túlsúly főleg menopauza után jelent fokozott kockázatot, olyannyira, hogy esetükben a betegség kiújulása is magasabb!
  2. Alkohol. Már heti 3 egységnyi alkohol (1 egység alkohol= 1 pohár sör/1 dl bor) 15 %-kal növeli a betegség kialakulásának rizikóját. Minden mennyiségű és minőségű alkohol számít!
  3. Mozgáshiányos életmód. Heti 4-7 alkalommal egy óra mozgás jelentősen csökkenti a rizikót.… Tovább

Nem változtatható rizikófaktorok

Számos olyan tényező van, amely növeli a mellrák kockázatát. Ezek közül vannak olyanok, amelyeken nem tudunk változtatni. Ennek ellenére azért fontos ezekről tudnunk, hogy tisztában legyünk mekkora esetünkben a betegség kockázata.

  • Életkor: az életkor előrehaladtával növekszik a rizikó
  • Női nem: az esetek 99%-a nőkben jelentkezik, férfiakban csak nagyon ritkán jelentkezik.
  • Családi érintettség: közeli hozzátartozók érintettsége esetén a rizikó fokozott. Ha egy első fokú rokon (édesanya/testvér/gyermek) már érintett, a rizikó kétszeres. 2 mellrák miatt érintett rokon esetén 5x nagyobb a betegség kialakulásának rizikója.
  • Korábban elszenvedett mellrák esetén 3x akkora esély van egy új betegség megjelenésére bármelyik mellben.
  • Mellkas vagy az arc… Tovább

Genetikai érintettség

A mellrák esetek kb. 5-10%-a genetikai eredetű, azaz egy hibásan működő gén tehető felelőssé. A gének által kódolt fehérjék szabályozzák a sejtek, az egész szervezet működését – ha a gének hibás információt tartalmaznak, ez a szabályozási folyamat sérül. A géneket szüleinktől örököljük, a kromoszómákban találhatóak meg.

A genetikai eredetű mellrák esetek túlnyomó többségét kétféle hibás gén okozza, ezek a BRCA1 és BRCA2 gének (“BReast CAncer”). Ezek a gének mindenkiben jelen vannak és a mellsejtek normális növekedéséért felelősek.

Ezek a gének a betegségre való hajlamot örökítik át az utódra, azaz ennek megléte esetén sem biztos, hogy az egyénnek mellrákja lesz,… Tovább

Nyiroködéma (limfödéma)

A nyirokkeringés feladata a szövetközti folyadék (“nyirok”) visszavezetése a vénás keringésbe a nyirokereken keresztül, másrészt a közbeiktatott nyirokcsomókon keresztül szűrő funkciót is ellát: fontos szerepet tölt be szervezetünk védekezőrendszerében. Ha ebben a működésében bármilyen zavar keletkezik, akkor nyirokpangás, ödéma alakulhat ki.

A mell rosszindulatú daganata leggyakrabban a mell ún. külső-felső negyedében, azaz a hónaljárokhoz legközelebb helyezkedik el. A daganatsejtek a nyirokérpályán keresztül legelőször a legközelebbi nyirokcsomókban okoznak eltérést: nyirokcsomó megnagyobbodást. Előfordulhat, hogy először ezt veszi valaki észre, és nem a mellben lévő daganatot. Ezt, a legelőször érintett nyirokcsomót hívják ún. őrszem-nyirokcsomónak (“sentinel”).

A mellrák műtétje… Tovább

Legfissebb tudástár cikkek
Tudástár