Rizikócsökkentés

Nem változtatható rizikófaktorok

Számos olyan tényező van, amely növeli a mellrák kockázatát. Ezek közül vannak olyanok, amelyeken nem tudunk változtatni. Ennek ellenére azért fontos ezekről tudnunk, hogy tisztában legyünk mekkora esetünkben a betegség kockázata.

  • Életkor: az életkor előrehaladtával növekszik a rizikó
  • Női nem: az esetek 99%-a nőkben jelentkezik, férfiakban csak nagyon ritkán jelentkezik.
  • Családi érintettség: közeli hozzátartozók érintettsége esetén a rizikó fokozott. Ha egy első fokú rokon (édesanya/testvér/gyermek) már érintett, a rizikó kétszeres. 2 mellrák miatt érintett rokon esetén 5x nagyobb a betegség kialakulásának rizikója.
  • Korábban elszenvedett mellrák esetén 3x akkora esély van egy új betegség megjelenésére bármelyik mellben.
  • Mellkas vagy az arc… Tovább

Genetikai érintettség

A mellrák esetek kb. 5-10%-a genetikai eredetű, azaz egy hibásan működő gén tehető felelőssé. A gének által kódolt fehérjék szabályozzák a sejtek, az egész szervezet működését – ha a gének hibás információt tartalmaznak, ez a szabályozási folyamat sérül. A géneket szüleinktől örököljük, a kromoszómákban találhatóak meg.

A genetikai eredetű mellrák esetek túlnyomó többségét kétféle hibás gén okozza, ezek a BRCA1 és BRCA2 gének („BReast CAncer”). Ezek a gének mindenkiben jelen vannak és a mellsejtek normális növekedéséért felelősek.

Ezek a gének a betegségre való hajlamot örökítik át az utódra, azaz ennek megléte esetén sem biztos, hogy az egyénnek mellrákja lesz,… Tovább

Nyiroködéma (limfödéma)

A nyirokkeringés feladata a szövetközti folyadék („nyirok”) visszavezetése a vénás keringésbe a nyirokereken keresztül, másrészt a közbeiktatott nyirokcsomókon keresztül szűrő funkciót is ellát: fontos szerepet tölt be szervezetünk védekezőrendszerében. Ha ebben a működésében bármilyen zavar keletkezik, akkor nyirokpangás, ödéma alakulhat ki.

A mell rosszindulatú daganata leggyakrabban a mell ún. külső-felső negyedében, azaz a hónaljárokhoz legközelebb helyezkedik el. A daganatsejtek a nyirokérpályán keresztül legelőször a legközelebbi nyirokcsomókban okoznak eltérést: nyirokcsomó megnagyobbodást. Előfordulhat, hogy először ezt veszi valaki észre, és nem a mellben lévő daganatot. Ezt, a legelőször érintett nyirokcsomót hívják ún. őrszem-nyirokcsomónak („sentinel”).

A mellrák műtétje… Tovább

Étrendi tanácsok daganatellenes kezelések idejére

Rosszindulatú daganatok kezelése során a kemoterápia alatti étkezés veti fel a legtöbb kérdést. A kemoterápia ugyanis jelentős hatással bír az egész szervezet anyagcserefolyamataira.

Legfontosabb a fehérje-anyagcserére odafigyelni. A szervezet kevesebb fehérjét tud előállítani, a fehérjék lebomlása viszont fokozódik. A kemoterápia akár napi 30 gramm fehérjevesztést is eredményezhet! Csökken a vázizomzat tömege és a máj által termelt fehérjék mennyisége is – utóbbiak a véralvadásban, immunitásban, és egyéb a szerevezet számára alapvető fontosságú folyamatokban vesznek részt. Tehát, nem csak a testsúly csökken, hanem olyan folyamatok is megindulnak, melyek pl. az immunrendszer működészavarát is előidézik.

Mi az egyik oka… Tovább

Tumor genom teszt

A tumor genetikai állományát vizsgáló eljárás arról ad információt, hogy a daganat milyen természetű: mekkora a kiújulás és a távoli áttét megjelenésének a valószínűsége, illetve, hogy mennyi a kemoterápia várható haszna.

Az amerikai szakmai ajánlások a következő paraméterek megléte esetén javasolják a teszt elvégzését:

  • frissen diagnosztizált, I. v. II. stádiumú, invazív ductalis carcinoma
  • ösztrogén receptor pozitív (hormonérzékeny), HER2 negatív
  • nincs nyirokcsomó áttét, illetve csak mikroáttét van jelen, vagy menopauza után lévő hölgyek esetében nyirokcsomó áttét esetén is alkalmazható
  • kemoterápia előtt áll, az orvos döntését befolyásolja a teszt eredménye
  • újonnan diagnosztizált nem ivazív mellrák (DCIS=ductalis carcinoma in situ) esetén… Tovább
Legfissebb tudástár cikkek